KAP 2020+

KONZULTÁCIÓ

A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA REFORMJÁRÓL

HARGITA MEGYÉBEN

Többet akar megtudni a KAP-ról?

EURLEX hivatalos dokumentumok magyarul (összefoglaló oldal)

2014-2020 között érvényes szabályozás (1305. sz. rendelet)

2007-2013 között érvényes szabályozás (1698. sz. rendelet)
Romániában az AFIR pályázati rendszerén és az APIA kifizetési rendszerén keresztül férhetők hozzá a KAP-hoz rendelt források.

Hogyan vehet részt a vidék jövőjét meghatározó EU-s rendszer átalakításában?

Az EU Bizottság is egyeztetést folytat a KAP jövőjéről. A kérdőívet május 2-ig lehet kitölteni!
A kérdőívet érdemes elolvasni kitöltés előtt: teljes magyar verzió.

Milyen intézmények alakítják a KAP jövőjét?
1) A Bizottság jogalkotási folyamatáról további információk érhetők el itt. A Bizottság az egyeztetések irányát saját szakértői csoportja által összeállított javaslatoknak megfelelően határozta meg.

2) A 2021-től kezdődően 7 évig érvényes KAP jelentősen eltér majd a 2007-2020. közti két szakaszban megismert rendszertől.
A most véget érő időszak számára a legfontosabb irányokat 1996-ban jelölték ki, a Corki Nyilatkozatban. 2016-ban szintén Corkban tartották Hogan EU biztos kezdeményezésére a Cork 2.0 konferenciát, amelynek zárónyilatkozata új, kevésbé ambiciózus célokat jelöl ki.

3) A Parlament is határozatban jelezte, hogy a 2021. utáni KAP fontos szerepet kell kapjon a vidéki foglalkoztatás javításában.

4) Az Európai Régiók Bizottsága is jelentést fogad el hamarosan a KAP reformról. A szakbizottsági munkadokumentum elérhető angolul. A költségvetési források alakulását szintén külön tanulmányban vizsgálta meg az RB.

5) A jelenlegi időszakot az EU számvevőszéke is vizsgálja, első átfogó jelentésük is elérhető magyarul.

6) A tagállamok is lobbiznak saját érdekeik mentén. Románia és a visegrádi országok közös álláspontja is elérhető. Ugyanakkor a tagállamokat képviselő Tanács is döntésre fog jutni 2017. második felében, az EU Észt Elnöksége alatt - az EU Máltai Elnöksége alatt folytatott megbeszélés összefoglalója is elérhető.

Nyitó előadás, 2017. IV. 20.

A 2017. IV. 20-21-i egyeztetéseken megfogalmazott javaslatok tematikus csoportosítása:

1.      KÖZVETLEN KIFIZETÉSEK, PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK (I. pillér)

1.1.   nem szabad elengedni a kis gazdaságok kezét, a kifizetések reálértéke nem csökkenhet

1.2.   2007-ben a nyugati szint 1/5-e volt a romániai direkt kifizetés, most is mindössze ½ - igazságtalanság lenne most visszalépni a rendszertől

1.3.   megfelelő eszközválasztásra van szükség: a kis gazdaságok meg kell hagyni a direkt kifizetéseket, míg a nagyoknál ezt teljesen meg lehet szüntetni – pénzügyi eszközökkel helyettesítve; a kategória-határokat tagállamonként, vagy regionális szinten kell megállapítani, a termelő reális gazdasági mértének függvényében

1.4.   meg kell vizsgálni alternatívaként a kifizetési rendszerben a prémium-rendszer és a természetvédelmi eredményhez kötött ösztönzők részesedésének növelését

1.5.   támogatni kell a kis gazdaságokat abban, hogy növeljék a gazdasági méretüket, amennyiben ez nem jár a környezeti és biodiverzitással kapcsolatos vállalások, célok kárára

1.6.   nem a mennyiségben, hanem a minőségben, a hagyományos termékekben és a biotermelésben tudnak versenyezni, erre kell koncentrálni a fejlesztési forrásokat, ebben van a jövő, és a biztosabb megélhetés – lehetőséget látunk a helyi specifikumok megjelenítésében, beleértve a Natura 2000 területről származó alapanyagokból, vagy ilyen területeken készült élelmiszerek, hús- és tejtermékek követhető és ellenőrzött eredet- és helymegjelölését

1.7.   egyértelműsíteni kell a közbirtokosságok szövetkezeti és nem nagyvállalati jellegét a támogatások összefüggésében

2.      VIDÉKFEJLESZTÉS (II. pillér)

2.1.   nagyon sok területi igazgatási egység nem arra pályázik, amire szükség van, hanem amire pályázni lehet

2.2.   továbbra is szükség van a területi igazgatási egységek beruházásainak támogatására

2.3.   a LEADER-ben biztosítani kell, hogy a helyi gazdák jussanak támogatáshoz, akár a közszféra támogatásának csökkentésével is

2.4.   a LEADER-ben fontos lenne a bürokrácia jelentős csökkentése, és a megpályázható források értékének jelentős növelése

2.5.   szubszidiált rendszerre van szükség: nem központi, hanem regionális, megyei, térségi tervezésre és optimalizálásra: ennek jó eszköze a LEADER és a megyei koordináció

2.6.   segíteni kell a vidéki idősek és a szegények mobilitási lehetőségeit

2.7.   meg kell teremteni az idősgondozás vidéki kereteit, beleértve az egészségügyi rendszer ilyen jellegű bővítését is

2.8.   a LEADER/CLLD megközelítés alkalmazásával kell a teljes EMVA-forrás legalább 20%-át tervezni

2.9.   a LEADER/CLLD alkalmassá tehető három, egymást kiegészítő szerep ellátására:

2.9.1. közösségfejlesztési és együttműködési kis projektek animálása és támogatása

2.9.2. más szakpolitikai területekhez tartozó (pl. megújuló energiák, környezetvédelem, stb.) innovációk és stratégiai tervezés segítése (innovációtranszfer és technikai segítségnyújtás)

2.9.3. kifizetési ügynökségi, közreműködő szervezeti szerep akár országos programok, felhívások helyi kezelésére, ellenőrzésére, ahol erre megfelelő kapacitások rendelkezésre állnak vagy megteremthetők

2.10.               a LEADER-ben a térségek közti együttműködés és EU-n belüli tapasztalatcsere, tanulmányutak, stb. rendszerét az ERASMUS+ mintájára kell átszervezni

2.11.               erősíteni kell azokat a támogatási forrásokat, amelyeket az akár informális együttműködéseket erősítik, különösen a megújuló energiák hasznosítása, a termékek marketingje és a termékfejlesztés terén

3.      TERVEZÉS, IRÁNYÍTÁS

3.1.   egyszerűsített engedélyezési-tervezési eljárás szükséges a kis értékű projektek esetében

3.2.   a pályázatok előkészítéséhez szükséges költségvetési forrásokat biztosítani kell

3.3.   csökkentendő a központosítás a rendszerben

3.4.   a pályázati rendszerben a tervezek flexibilitása hiányzik

3.5.   túlzottan rövidek a határidők, ami rontja a tervek minőségét

3.6.    a tulajdonjogi helyzet tisztázása még a közberuházások esetén is problémát jelent

3.7.   a településrendezési szabályozók kvázi ex lex helyzetet teremtenek

3.8.    az árvízvédelmi szabályoknak való megfelelés jelenleg lehetetlen

3.9.   a források korlátozottsága miatt egymáshoz nem illeszkedő, nem bővíthető rész-projektek valósulnak meg

3.10.               javasolt a komplex programokon alapuló megközelítés, azaz nem egy-egy pontszerű beruházás támogatása

3.11.               fejleszteni kell a helyi és kistérségi szervezetek kezdeményező és végrehajtó kapacitását, ehhez forrásokat kell biztosítani

3.12.               megyének fontos szerepe van a helyi és kistérségi fejlesztések koordinációjában és segítésében – ezt a szerepet támogatni kell

3.13.               az egyszerűsítés fontos eszköze lenne, ha az alapvető infrastruktúra megteremtése nem pályázandó, hanem direkt módon lenne odaítélhető

3.14.               a térségi együttműködés a közműfejlesztési beruházások tervezésének és megvalósításának megfelelőbb szintje, mint a regionális és a helyi

3.15.               meg kell teremteni a megyei vidékfejlesztési intézményrendszer állandóságát, és az intézményrendszerben a megyei irodák szerepét kell erősíteni, a regionális központok ellenőrző, koordináló szerepének megtartása mellett

4.      KÖRNYEZET, BIODIVERZITÁS

4.1.   elérhetővé kell tenni a Natura 2000 támogatásokat a mezőgazdaságban is, beleértve a gyepterületeket is

4.2.   átlátható, felxibilis, egyszerű kártalanítási, kompenzációs rendszerre van szükség a vadkárok és a klimatikus kitettség esetében is

4.3.   a zöldítés és a későbbi klíma-adaptációs, stb. rendszerek esetén a helyi sajátosságokat kell figyelembe venni

4.4.   segíteni kell a gazdálkodókat és vidéki vállalkozókat abban, hogy a Natura 2000 és magas természeti értékű területekkel kapcsolatos kedvező hatások is megjelenjenek – szaktanácsadással, humán tőke képzéssel egyaránt

5.      KÖZBESZERZÉS

5.1.   a közbeszerzési rendszer kontraproduktív, sokszor aberrációkat tartalmaz

5.2.   a közbeszerzési szabályok nincsenek tekintettel a tervezési, építészi igényességre és a tervek minőségére

6.      KRITIKUS

6.1.   bizonytalan a 2014-2020-as időszak is az EMVA-pályázatok szempontjából

6.2.   fenntarthatatlan, hogy a támogatás egyre nagyobb hányada visszaáramlik a nyugati tagállamokba

6.3.   egyszerűsíteni kell az eljárásokat

6.4.   a közegészségügyi szabályok az állattartás hagyományos falusi megoldásait veszélyeztetik

6.5.   a pontozási rendszer a városias községeket segíti, így a problémákat nem kezeli